Szelektív gyűjtőszigetek

A szelektív gyűjtősziget olyan, közterületen álló, újrahasznosítható hulladékok gyűjtésére szolgáló, egymás mellé állított 1100 literes, vagy 2,5 m3-es színes konténerekből álló gyűjtési rendszer, amely bárki számára hozzáférhető. A gyűjtőszigetek általában 4 frakciósak, többnyire papír, műanyag, üveg és fém hulladékok helyezhetők el bennük.

Fontos, hogy az élelmiszerrel szennyezett hulladékok (pl: zsíros, ételmaradékos pizzás doboz, maradékot tartalmazó ketchupos flakon, lekváros üveg, konzervdoboz stb.) nem helyezhetők a szelektívgyűjtő konténerekbe! Az öblös üvegek fém fedeleit és kupakjait el kell távolítani, és csak üres, kiöblített üvegeket, flakonokat szabad a konténerekbe helyezni! A fém italos dobozokat és műanyag PET palackokat kérjük, tapossa laposra!

A szelektív gyűjtőszigetek ürítési rendjét településenként itt találja.

Gyakori kérdések a szelektív gyűjtéssel kapcsolatban:

- A szolgáltató azt kéri, hogy kimosva helyezzük el a hulladékflakonokat, ételes dobozokat és olajos üvegeket A mosogatással azonban vizet pazarolunk el, és ezzel többet ártunk a környezetünknek, mintha nem tennénk.

Válasz: Nem azt várja el a szolgáltató, hogy patyolat tiszta legyen a hulladék, csupán azt, hogy az ügyfél a főbb szennyezőktől szabadítsa meg a haszonanyagokat. Nem kell két liter vizet elfolyatni egy joghurtos pohár tisztításához, elég, ha az ügyfél a maradék a mosogatóvízben átöblíti. Ez megkönnyíti a hulladékok újrafeldolgozását, csökkenti a járvány veszély és a kellemetlen szaghatást.

- Ha a szelektíven gyűjtött szemét feldolgozása úgyis mindig válogatással kezdődik, akkor minek bajlódni azzal, hogy pontosan mit hova dobjunk? Hiszen majd a szakemberek úgyis szétválogatják a szemetünket.

Válasz: A hulladék válogatását legnagyobb mértékben emberek végzik, gépesített folyamatok segítségével. Ha elfogadjuk az „én szemetem az én felelősségem” elvét, akkor a szelektív gyűjtés is legfőképpen a hulladékot előállító felelőssége, tehát a hulladékkezelő – legalábbis részben – a mi munkánkat végzi el helyettünk. Nagyon nem mindegy, hogy mennyi energia és erőforrás kell a szelektíven gyűjtött szemét szelektálására. Nem lesz egetverő probléma, ha egy speciális, feldolgozhatatlan műanyagfajta bekerül a szemétbe, de a pelenkát és a kenyérpirítót nem illik oda dobni, intelligens ember nem tesz ilyet. Az utóválogatás mindig nehezebb, mint a forrásnál történő válogatás, és nagyobb az esélye, hogy a végén újrafeldolgozás helyett a szemetet lerakóban kell elhelyezni.

- Miért gyűjtsek szelektíven, amikor a saját szememmel láttam, hogy az autóba összeöntik!

Válasz: Több, mint 10 éve, amikor a szelektív hulladékgyűjtési rendszer elindult Magyarországon, az első pár hónapban valóban összeöntötték a szelektív kukák tartalmát, mivel még nem érte meg külön-külön gyűjteni. A lakosság nem tudott elég tisztán gyűjteni, hozzá kellett szokni és megtanulni az új rendszert, ezen felül a válogatócsarnokok sem voltak olyan hatékonyak, mint manapság, hogy a beérkező hulladékok szétválogatása csak néhány pillanatot vegyen igénybe. Vannak olyan begyűjtést végző járművek, amiken belül rekeszek találhatóak. A begyűjtés ilyenkor a lakosság szemszögéből úgy néz ki, mintha az autó egyenként felemelve a különböző gyűjtőket, annak tartalmát egyetlen helyre összeöntené. Miközben csupán annyi történik, hogy a különböző edények tartalmát különböző rekeszekbe üríti, majd így szállítja tovább, vagyis nem önti egybe, pont ellenkezőleg, szelektíven gyűjtve szállítja a válogatócsarnokba! A válogatócsarnokban ezután utóválogatással még jobban szelektálják a hulladékokat (gépi-, illetve kézi módon. Bizony, van akinek az a munkája, hogy a futószalag mellett állva még alaposabban átválogatja a hulladékainkat!).

FEL